Kárpótlás kell? Hát én törtem ki az ajtót?! Bár lehet megérdemli...végülis miattam került ilyen állapotba. De mi az hogy nem éri be csókkal? Akkor mit csináljak? Kíváncsi szemekkel néz, én pedig elgondolkodóan nézek vissza rá. Talán van ötletem...
Megcsókolom, mire elégedetlenül felmorran, de azért visszacsókol. Hirtelen elválok ajkaitól, s nyakát veszem célba. Bátortalanul érek nyelvemmel bőréhez, és érzem, hogy ellazul. Kicsit bátrabban csókolom meg nyakát, mire hirtelen csak azt veszem észre, hogy én vagyok az, aki fekszik, ő pedig rajtam terül el., és azt csinálja velem, amit az előbb én vele. Na álljunk meg egy percre, nem erről volt szó!
-Figyelj, Ryuuto! Mi lene, ha felállnál,...-kezdem, de szavamba vág.
-Már állok.-jelenti ki félmosollyal az arcán.
-Te vén perverz!-mondom neki.
-Még hogy én perverz?-kérdi ártatlan ábrázatát felvéve.-És várjunk csak...mi az, hogy vén?!
-Hát hozzám képest igenis vén vagy!-nevetek.-De ha már ennyire jól vagy, akár mehetnél is megcsinálni az ajtót.-vetem fel ötletem.
-Hmmm most nincs kedvem...-ezzel már vissza is hajolt nyakamhoz.
-Naaa Ryuuto...-kérlelem.
-Jólvan, de akkor ezért is kárpótlást kérek!-válaszol teljesen komolyan.
-Hjajj jó, majd megkapod!-forgatom meg szemem.-Na, akkor mozdulj! Én pedig megyek, és lezuhanyzom.
-Rendben, menny csak.-felkel, majd engem is felhúz magával. Bemegyek a fürdőbe, lekapkodom a ruháim, és gyorsan beállok a zuhany alá. Folyatom magamra a a jó meleg vizet, és egyszer csak hátulról két kar derekam köré fonódik, ajkak érintik nyakamat.
-M-Mi a?! Ryu-Ryuuto?-na jó, ez hülye kérdés volt, ki más lehetne...?
-Miért, kire számítottál.-kérdi mosollyal hangjában.
-Mit csinálsz? Hogy jöttél be?
-Nyitva volt az ajtó.-a francba, tényleg nem csuktam be...-És hogy mit csinálok? Azt hiszem, egyértelmű. Jár nekem egy kárpótlás az ajtó miatt.-úgy szorít magához, hogy az már szinte fáj.
-Ryuuto, ne...-kérem, de nem áll le. Újra nyakamat csókólja, és ezzel megijeszt.
-Ryuuto...-hangomban érezhető a félelem. Ezt nyilván ő is észreveszi, mivel gyengül a szorítása, majd végül teljesen elenged.
-É-Én sajnálom, nem akartam, én csak...-kezd mentegetőzni, de nem hagyom, hogy folytassa.
-Se-semmi baj.-na jó, ez nem volt túl meggyőző, próbálok több nyugalmat erőltetni hangomba.-Csak menny ki, kérlek.
-Rendben...-mondja, majd már itt sincs. Phúúú, ez tényleg fura volt...
~*~
Mikor percek múlva kijövök a fürdőből, Ryuuto gondterhelt arcával találom szembe magam.
-Minden rendben?-kérdem bizonytalanul.
-Nem.-válaszol.-Semmi nincs rendben.-mondja vészjóslóan.
-Mi a baj?-nem válaszol.-Ryuuto, megijesztesz!-erre arca megenyhül, majd feltartja a kezében lévő valamit.
-Egy...telefon? És mi a baj...?-kérdem értetlenül.
-Apa hívott-mondja.-Azt akarja, hogy mennyek vele egy üzleti útra. New York-ba.
-Üzleti út? New York?-ismétlem szavait. Nem szól semmit, csak némán bólint.-És elmész?-ismét csak bólint.-Mennyi időre?
-...1 hónap....
-U-ugye csak viccelsz?-kérdem reménykedve. De nem...látom rajta, hogy teljesen komolyan mondja. Te jó ég...most mi lesz...? | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
