15.rész
A nagy nyugati fürdő
Mikor megérkeztünk a panzióba, mindenki megkereste a szobáját és kipakolt. Elmentünk körülnézni. Volt egy saját étkezőjük. Trey pedig megtalálta a pingpongasztalt. Kimentünk a medencékhez. Olvastam, hogy négy medencével rendelkeznek, és ebből az egyik úszómedence. Nekem való ez a hely. Megtaláltuk a melegvizű medencét, Trey már vissza is ment a szobájába, hogy átöltözzön. A többiek is mentek, csak még én néztem széjjel, de nem volt sok időm rá, mert már csalogatott a víz. Visszamentem a szobámba és felvettem a fürdőruhámat. Megnéztem magamat a tükörben, felvettem a köntösömet és elindultam a medence felé. Mikor kiértem, már mindenki a medencében volt. Levettem a köntösömet, felakasztottam a fogasra és elindultam a medence felé. Mindenki engem nézett. Rio meg majdnem megfulladt a vízbe Treyyel együtt. Kicsit zavarban voltam. Bementem a medencében és leültem Len mellé, mert már csak mellette volt hely, de rám se nézett.
- De jól nézel ki…vagyis úgy értem, hogy jó ez a fürdőruha – Trey beszéd közben majdnem megfulladt, közbe elpirult
- Hihi…Köszi – mondtam neki aztán egy kis csend volt
Yoh megtörte a csendet. Mindenféléről beszélgettünk, közben Rio megpróbált minél közelebb jönni hozzám. Én meg mindig csak egyre jobban távolodtam, már csak azt vettem észre, hogy Lennel ütköztem.
- Láttam kiírva, hogy van egy úszómedencéjük. Megyek és megnézem, hogy merre van. – menekültem el Rio elől
- Várj Niki kisasszony, hagy kísérjelek el. –mondta Rio
- Nem, én! – futott hozzám Trey
- Kösz, de egyedül is megtalálom.
Elindultam megkeresni a medencét. Kiderült, hogy ha a mi folyosónk végén kimegyünk az ajtón, ott is van vele szemben. Mikor visszamentem, megint Rio körülöttem forgott.
- Megtaláltam a medencét. A mi folyosónk végén van egy tolóajtó. Azon kimész és ott is van.
- Ez az haver!!! Juhúúú. Vízibombával kezdek és aztán… - már csak ennyit hallottam Trey szavaiból, mert már el is viharzott a többiekkel, egyedül Len maradt ott.
- Te nem jössz? – kérdeztem
- Most jobban esik a meleg víz.
- A végén még azt hiszem, hogy nem tudsz úszni. – viccelődtem vele
- De tudok úszni, sőt sokkal jobban tudok, mint te – mordult fel
- Akkor gyere és mutasd meg. – még mindig csak viccelődtem
- Mondtam már, hogy nincs kedvem. Miért nem hagysz békén?!
- Te meg mért vagy mindig ilyen bunkó? – förmedtem rá
- Ez az én személyiségem. Talán nem tetszik?! – kezdett ideges lenni
- Hát nem. Igazán változtathatnál rajta. – mondtam dühösen – Mi bajod van velem?
- Semmi. – mondta elég dühösen
- Akkor meg mért vagy velem ilyen ellenséges?
Erre nem mondott semmit, csak elfordította a fejét.
- Bocs de én nem szoktam ilyen elkényeztetett libákkal tárgyalni. – mondta
Nagyon dühös lettem. Legszívesebben most egy olyan pofont adtam volna neki, hogy megfulladt volna a vízben. Kimentem a medencéből és elindultam. Len viszont még mindig ott ült. Odamentem az úszómedencéhez.
- Len nem jön? – kérdezte Yoh
- Beadta megint a durcát. – mondtam elég kemény hangon
Ekkor csurom víz lettem, mivel Rio csobbant a vízbe, utána Trey is, de mivel rajtuk nem fürdőnadrág volt, hanem törölköző, ezért mikor beugrottak a medencébe, már csak azt láttuk, hogy a víz tetején úszik egy törölköző. Szegény Trey olyan ideges lett. Mi meg csak egy jót röhögtünk. Bementem a vízbe egy kicsit, úsztam pár hosszt aztán ki is jöttem. Egyszer csak megjelent Len. Leült egy székre aztán elég mérgesen rám nézett majd a többieket nézte. Aztán én meg arra gondoltam, hogy milyen jó lenne belelökni Lent a vízbe. Helyette inkább felmentem az ugródeszkára és egy jó nagyot csobbantam. Mikor feljöttem a víz alól, láttam, hogy Len csurom víz lett, és nagyon mérges lett. Én csak kijöttem a medencéből és egy elégedett, gúnyos mosolyt küldtem felé. Ha szemmel ölni lehetne akkor én már biztos nem élnék, mivel Len úgy nézett rám mint egy gyilkosra. Már elég késő volt, és mindenki kifáradt, akkor beparancsoltam őket a szobájukba, mert másnap korán kellett felkelni, hogy le ne késsük a buszt. Mindenki befelé vette az irányt kivéve Len. Meg sem moccant csak ült. Nem tudtam, hogy most őt is tuszkoljam be a házba vagy inkább hagyjam egyedül kint. Aztán Ramani mondta, hogy inkább mért nem beszélek vele. Nem volt semmi kedvem vele cseverészni, de Ramani addig erősködött még végül leültem a mellette lévő székre.
- Most meg mit akarsz? – kérdezte mérgesen
- Nyugi, nem kell ilyen elkényeztetett libával beszélned, csak leültem.
Aztán már meg is bántam, hogy leültem mellé. Fel is akartam állni mikor Len megszólalt.
- Ezt nem gondoltam komolyan. – mondta
- Hm?
- Amit az előbb mondtam. Nem gondoltam komolyan, hogy egy elkényeztetett liba vagy…csak…csak nagyon ideges voltam.
- Nahát…Len ez bocsánatkérés akart lenni? – kérdezte Trey az ajtóból
Mindenki ott állt az ajtóba. Észre sem vettük.
- Ti meg mit kerestek itt? – kérdeztem
- Jah…hát mi csak…még nem vagyunk álmosak. Hagy fürödjünk már még egy kicsit. – mondta Trey és letérdelt
- Na jól van. De nem sokáig.
- Ezaz. Mondtam, hogy ez a térdelős trükk bejön. – és már rohant is a medencébe a többiekkel együtt.
- Na akkor mit szólsz? – szólalt meg Len
- Azt, hogy nem is vagy mindig olyan bunkó. – mondtam és elnevettem magamat
Len is elmosolyogta magát.
- Na még most sem jössz úszni? – kérdeztem barátságosan
- Nem. – válaszolta
- És miért?
- Mert most nincs kedvem úszni.
Csak ekkor jöttem rá, hogy Len nem tud úszni.
- Len…igaz te nem tudsz úszni! – mondtam óvatosan és halkan
Nem válaszolt csak lehajtotta a fejét.
- Ha akarod, akkor szívesen megtanítalak. – ajánlottam fel
- Jah persze, hogy a többiek majd jól kiröhögjenek. Kösz, inkább nem.
- Hát akkor éjszaka tanítsalak meg? – kezdtem ideges lenni
- Hát inkább akkor! – mérgelődött
- Jól van. – feleltem
- Tényleg? – kérdezte egy kicsit fura hangon
- Aha. – és egy mosolyt küldtem felé
Aztán eltelt egy fél óra és akkor már mindenki elég fáradt volt. Mondtam nekik, hogy mostmár menjünk be. El is indultunk. Mikor Len ment el mellettem, akkor csak annyit mondott, hogy két óra múlva szólni fog. Bementem a szobámba és gondolkoztam.
- Mondtam, hogy ülj le mellé. Látod, ha nem mentél volna oda hozzá, akkor még mindig haragban lennétek. – mondta Ramani
- Jó, igazad volt. – vallottam be
- Len elég bunkó tud néha lenni, de viszont kedves is. – én nem mondtam erre semmit
Aztán hosszú csend következett.
- Nem hittem, hogy Len nem tud úszni. – szólalt meg Ramani
- Én sem, de ezt nem mondhatod el senkinek. – Ramani csak bólintott
- Mért nem alszol addig egy kicsit? Másnap fáradt leszel.
Csak bámultam a plafont. Vagy két órán át keresztül csak feküdtem és ábrándoztam.
- Bejön neked Len? – kérdezte kicsit óvatosan Ramani
Ekkor vettem csak észre, hogy az ajtó mögött van valaki. Kinyitottam. Csak Bason volt az.
- Gondolom Leny küldött. Mit üzen? – kérdeztem egy kicsit komoly hangon
- Hogy fordulj meg.
Megfordultam és az ablakom előtt állt. Kinyitottam az ablakot.
- Akkor mehetünk? – kérdezte
- Naná. – és ekkor kiugrottam az ablakon
- Inkább fürdőnadrágot vettem fel. Nem akarok úgy járni, mint Trey – ekkor elnevettem magamat
Halkan elindultunk a medencéhez. Ramanit és Basont elengedtük egy kis pihenőre. Ennyi azért nekik is jár. Letettem a törölközőt az egyik székre és elindultam zuhanyozni. Miután elzártam csak azt vettem észre, hogy Len bámul. Mikor észre vette, hogy észre vettem, akkor gyorsan elkapta a fejét és ő is lezuhanyozott.
- Jó ez a fürdőruha. –nyögte ki, nagyon meglepődtem mikor kimondta, és láttam, hogy közben elpirult
- Köszi. – éreztem, hogy én is pirultam
Beugrottam a vízbe és vagy két karcsapás után megálltam.
- Akkor kezdjük. – mondtam egy kicsit parancsoló hangon
Leny bejött a vízbe és fogta a medence szélét. Először megtanítottam neki, hogy hogyan maradjon fent a vízen, aztán pedig kezdtük a mellúszással. Egész jól csinálta. Mikor már vagy öt hosszt leúszott magától, akkor gyorsúszásra váltottunk. Nagyon hamar megtanulta, és már nagyon jól ment neki mind a két fajta úszás. Mikor én is úsztam már pár hosszt akkor azt vettem észre, hogy Leny már háton úszik.
- Nem is olyan nehéz. – mondta, közben még úszott
- Hát eddig te tanultál meg a legrövidebb idő alatt úszni. – én meg csak ámultam és bámultam, hogy már milyen jól és gyorsan úszik.
- Egy verseny? – kérdezte
- Hát ha azt akarod, hogy én győzzek… – közben nevettem
- Lehet, hogy nem foglak tudni legyőzni, de kíváncsi vagyok, hogy te milyen gyorsan tudsz úszni. – közben egy Lenféle nevetés
- Rendben.
Rajtra indultunk. Igaz, hogy legyőztem Lenyt, de viszont eszméletlen gyorsasággal úszott, ahhoz képest, hogy most tanult meg úszni.
- Biztos, hogy előtte még sosem úsztál? – kérdeztem megdöbbenve
Erre megint csak egy Lenféle mosolyt láttam az arcán. Már fel ment az ugródeszkára is és onnan csobbant bele a vízbe. Mint aki már 1000 éve tud úszni. Én is ugrottam párat. Aztán mikor már kiáztam, kimentem megtörölközni. Len mondta, hogy segítsek neki kijönni a vízből. Én megfogtam a kezét és húzni kezdtem, de ő egy hatalmasat rántott rajtam és belehúzott a vízbe a törölközőmmel együtt. Aztán egy kis vízsugarat kapott az arcába. Jót röhögtünk ezen az egészen. Ismét kimentem a medencéből és meg akartam törölközni, de csurom víz volt a törölközőm, így hát leültem száradni. Akkor már Len is kint volt, ő is meg akart törölközni, de mivel elég sokszor beugrottunk a vízbe, ezért az övé se volt száraz. Ültünk és száradtunk, közben a csillagokat néztük.
- Milyen szépek a csillagok. – mondtam
Elkezdtünk beszélgetni, aztán felhozódott valahogy a család és elmesélte az egész történetet, hogy mi történt vele. Én is elmeséltem. Észrevettem, hogy van bennünk egy-két közös. Már kezdtem egy kicsit fázni, és ezt Len is észrevette. Rámterítette a törölközőjét, ami már megszáradt.
- Köszi. –mondtam, és egy bájos mosolyt küldtem felé, amit viszonzott
Hangokat hallottam hátulról, ezért hátra néztem. Ramani és Bason volt. Nagyon megkedveltél egymást, sőt, túlságosan is. Már csak azt vettem észre, hogy Bason megfogja Ramani kezét. Ekkor szóltam Lenynek, hogy nézzen csak hátra. Eléggé elcsodálkozott, hogy a nagy kínai harcos szelleme mit csinál. Láttam Lenen, hogy szólni akart neki, de megszorítottam a kezét, hogy hagyja őket. Aztán mikor már teljesen megszáradtunk, akkor elindultunk befelé. Most kivételesen nem az ablakon mentünk be, hanem az ajtón. Megálltunk az én ajtóm előtt és csak bámultuk egymást.
- Hát…köszi, hogy megtanítottál úszni. – nyögte ki nagy nehezen
- Nincs mit. – mondtam aztán bementem a szobámba és ledőltem az ágyra
Csak feküdtem, néztem a plafont és gondolkoztam. Észrevettem, hogy Ramani sehol. Ekkor kopogtak. Kinyitottam. Len volt az.
- Basont nem láttad? – kérdezte
- És te Ramanit?
Ekkor már tudtuk, hogy együtt vannak kint. Kimentünk és még mindig ugyanott voltak ahol eddig, és ugyan úgy is. Még mindig egymás kezét fogták. Ekkor Len megköszörülte a torkát. Azonnal elengedték egymás kezét. A szellemeinkkel visszaindultunk a szobánk felé. Ramani és Bason már csak akkor néztek egymásra mikor elköszöntünk.
- Hát akkor jóéjt. – mondtam
- Jóéjt. – és elmentek
Ramanival mikor bementünk a szobába ki akartam faggatni, hogy mi van Bason és ő közte, de már olyan fáradt voltam, hogy el is aludtam. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
