11.rész
Visszatért
- Vajon Niki mikor ér vissza? – kérdezte Rio
- Nyugi Rio, Niki tud vigyázni magára. – mondta Yoh bátorítóan
- Majd meglátod Lyserg, hogy Niki milyen jó fej csaj. …meg, hogy milyen jól néz ki – kuncogott Trey
Csak sétáltak és botladoztak a homokban. Borzasztó nagy hőség volt.
- Nézzétek. Az meg micsoda ott fönt az égen? – kérdezte Lyserg
- Az Dom és Niki! – kiáltott fel Leny
- Az a szelleme?
- Nem. Az a kistesója szelleme, csak őt küldték Nikiért, és most ő is hozza vissza. Az ő szelleme Ramani, egy ninja harcosnő – mondta Amidamaru
- Úgy látom, hogy Niki elfáradt ebben a hosszú útban. – röhögött Trey
- Nem te idióta! – förmedt rá Ramani, mikor már a földre értünk– Niki megsérült és mielőtt még elindultunk volna, akkor már elájult.
- Hé, ez vérzik. – vette észre Trey
- Hát nem ezt mondta?! – üvöltötte le Leny – Valaki leszúrta…biztos az a Razer.
- Igen. – helyeselt Ramani
- Valaki szedje már ki belőle azt a kunait. – sipákolt Rio
- De ki? – kérdezte Trey
- Ajj…majd akkor én – jelentkezett Len
Len óvatosan kihúzta a kunait, és félre dobdta.
- Valamivel le kéne kötni a sebét. – mondta
Yoh levette a felsőjét, letépett belőle egy darabot és odaadta Lenynek.
- Ramani ezt vizezd be! – utasította
Ramani öntött rá egy kis vizet, és visszaadta.
- Ööö…ahhoz, hogy le tudjam törölni onnan a vért és kitisztítani a sebét, fel kéne húzni egy kicsit a felsőjét. – mondta zavartan
- Hát akkor csináld! – mondta Yoh, és ekkor Ramani is bólintott
Len felhúzta a felsőt épp addig, hogy meg tudta tisztítani a sebet. Yoh még tépett le egy hosszú darabot a pólójából és Len kezébe nyomta. Len körbetekert Yoh pólójának egy darabjával és aztán ráhúzta a felsőt.
Már elég késő volt, de még mindig nem ébredtem fel. A tűz már lassan kialudt.
- Valakinek fent kéne lenni, hogy vigyázzon Nikire. – mondta Yoh
- Majd én. – ajánlkozott fel Len és egy fát dobott a tűzre
- Rendben.
Ekkor mindenki lefeküdt és pár perc alatt el is aludtak. Egyedül Len maradt fent és vigyázott rám.
Egyszer csak próbáltam kinyitni a szememet, de nem nagyon sikerült.
- Aludjál. Szükséged van az alvásra és a pihenésre. – mondta csilingelő hangon Leny, és visszaaludtam
Hirtelen egy fehér szobában termettem. Egy fémvázas ágyon feküdtem és csak egy fehérköpenyes alakot láttam, aki az ablakon nézett ki. Nagyon nagy fény volt odabent. A fénytől alig láttam valamit. Mikor megpróbáltam felülni, nem sikeredett.
- Még pihenned kell. –szólt az az alak.
A hangja nagyon ismerős volt, de annyira fáradt voltam, hogy nem tudtam meghatározni, hogy kinek a hangját hallottam. Igaz, hogy háttal állt, de még így is ismerős volt. Bejött valaki az ajtón és egy injekciót adott nekem, aztán egy ollóval közelített felém.
- Mit adott be nekem és mit akar azzal az ollóval? – kérdeztem
- Nyugodj meg, ne félj. Én vigyázok rád. – mondta az az ismerős alak
Megfordult, és közelített felém. A nagy fénytől nem láttam az arcát. Mikor már az ágyamhoz ért, csak akkor láttam, hogy az az ismerős, az Leny volt.
Ekkor felébredtem.
- Ezek szerint ez csak álom volt. – mondtam halkan
- Jé Niki, hát felkeltél? – kérdezte Yoh
- Már százszor jobban nézel ki, mint tegnap. – viccelődött Trey, de ezen valahogy nem volt kedvem röhögni
- Jajj kisasszony, hogy van? – közelített felém Rio
- Asszem már jobban.
- Mi történt? Hogyan sérültél meg? – kérdezte Yoh
- Hát…Razer elfogta a családomat és egy templomba vitte őket elkábítva. Elkezdtünk harcolni. Aztán mikor nagy nehezen egy tűzketrecbe zártam, akkor gyorsan elmentem a templomba. Kiszabadítottam őket, aztán visszamentünk. Még harcoltunk, aztán mikor elfogyott az összes furyokuja és a földön feküdt, akkor leszúrtam. Nem tudom, hogy miért…de…mintha lelkiismeret furdalásom lett volna. Hirtelen megszólalt Razer, aztán az oldalamba szúrta a kunaiát. Most meg itt vagyok.
- Szóval akkor Razer meghalt? – kérdezte Trey
- Igen. – és csak most vettem észre, hogy itt van köztünk egy új sámán- Ööö…te meg ki vagy? – és rá mutattam
- Az én nevem Lyserg, ő pedig a védőszellemem Chloe.
- De aranyos ez a kistündér. Én Niki vagyok. Vagyis Kameko, de hívj Nikinek. Valahol meg itt van Ramani is.
- Ő elment Lennel és Basonnal kimosni Yoh darabokra szaggatott pólóját.
- Miért mossa ki neki, meg mért van az szétszaggatva?
- Szerinted mivel van bekötve a sebed? – szólt egy távoli hang, aki Len volt
- Hát…… - csak ennyit tudtam kinyögni- Vagyis akkor te kötötted be a sebeimet? – kérdeztem
- Igen. – válaszolta- Elég mély a sebed, vigyázz fel ne szakadjon.
- Rendben...és…köszönöm – és egy mosolyt küldtem felé, de ő nem viszonozta
- És te is a sámánviadalra mész? – fordultam Lyserghöz
- Igen.
- És miért? Vagyis, mi a célod?
- Hogy elpusztítsam Ziket, mert megölte a szüleimet. - ekkor lehajtotta a fejét
- Sajnálom. – mondtam és a kezemet a vállára tettem – Várj! Azt mondtad, hogy Zik?
- Igen.
- Olyan ismerős nekem ez a név, csak nem tudom, hogy honnan. – és elkezdtem gondolkozni, de nem jutottam vele semmire
- Képzeld Len, Niki megölte Razert. – mondta Trey
- Tudom. – válaszolta komolyan
- Honnan? Hisz mikor mesélte Niki, akkor te nem is voltál itt.
- Ramani elmesélte az egész történetet.
- Azért nem gondoltam volna, hogy tényleg meg is fogod ölni. – csodálkozott Rio
Nem szóltam erre semmit.
- Niki, amúgy honnan van ez a kard? – kérdezte Yoh
- Családi örökség. Apám adta, mivel megmentettem a családot és ezzel ki is érdemeltem. Már évszázadok óta jár apáról fiára. De mivel a családunkon belül egyetlen fiú örökös nincs, ezért én kaptam.
- Nem tudom, hogy te ezzel mit akarsz kezdeni, de az biztos, hogy harcolni nem. – mondta Trey
- Miért? – kérdeztem
- Hiszen ki sem tudod húzni a tokjából.
- Dehogyisnem. – ekkor megpróbáltam felállni egyedül, de nem nagyon ment, Len és Rio húzott fel
Odamentem a kardomhoz, megpróbáltam felvenni a földről, de ez sem ment. Ezt Lyserg adta oda nekem. Nagyon fájt a sebem. Ekkor kihúztam a tokjából és a napfény megcsillant rajta.
- Hogy tudtad kihúzni belőle? Mi egy csomószor próbáltuk, de nem sikerült.
- Talán azért, mert ahogy mondta Niki, ez egy családi örökség. Lehet, hogy csak egy Ayame tudja kihúzni a tokjából. – mondta okosan Len
- Van benne valami, amit a mi hegyeshajú barátunk mond. – helyeselt Rio
- Úgy látszik, hogy ebben a csapatban, csak egyedül ÉN tudok gondolkozni.
- Ennél nagyobb egód már nem is lehetne Gatyamatyi. – kezdett ideges lenni Trey
- Sokkal, nagyobb is lehet. Hé és nem vagyok Gatyamatyi. – mérgelődött Len és a guandao-jával megszurkálta párszor Treyt
- Hsszz…kicsit fáj a sebem. Át kéne vennem ezt a véres felsőt. - mondtam
- Ez jó ötlet. – örvendezett Trey
- De biztos, hogy nem előtettek. – vettem el a kedvét
Elővettem a táskámból egy másik felsőt és elindultam egy hatalmas szikla mögé. Átvettem a felsőmet s közben azon gondolkoztam, hogy vajon hol lehet Dom. Már vissza is ment volna?
Mikor visszamentem a többiekhez, már csak azt vettem észre, hogy mindenki kifeküdt a napon.
- Haver, de meleg van. – nyögte Trey
- Ramani, intézkedj! – ekkor Ramani leöntötte egy kis vízzel – Egyébként hol van Dom?
- Őt visszaküldtük. – mondta Len
- Meg sem tudtam köszönni neki, hogy segített.
- Mi megköszöntük helyetted. – mondta Yoh, miközben hanyatt feküdt
Ekkor én is lefeküdtem, mert már alig bírtam a lábamon állni. Ez a nagy hőség elvette mindannyiunk erejét.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
