7.rész
Egész héten csak edzés!
Ma reggel már magamtól is fel tudtam kelni. Mikor Anna bejött, hogy ébresszen, akkor már fel is voltam öltözve. Volt egy kis izomlázam. Legjobban a lábam fájt a sok futástól. Nem volt kedvem még menni reggelizni, így inkább ledőltem az ágyra és Ramanival beszélgettünk.
- Szerintem egész jó kis csapat! – jött ki a hang Ramani szájából
- Szerintem is. Elég rendesek.
- Jó fejnek tűnnek, de a szellemeik is aranyosak. – most egy kis határszünet volt- Koryval egész jóban lettünk
- Akkor nem bántad meg, hogy ideköltöztünk?
- Nem. Igaz…kicsit hiányzik a mi otthonunk.
Ekkor lépteket hallottam. Gyorsan felpattantam az ágyról, mert azt hittem, hogy Anna az és kiabálni fog velem, hogy még mért nem vagyok ott az asztalnál. De nem ő volt, hanem Yoh. Kopogtak.
- Bújj be!
- Szia! Na hogy érzed magad itt nálunk? – kérdezte barátságosan
- Nagyon jól! És Ramani is jól érzi magát. Igaz Ramani?
- Mh.
- Akkor jó. Tegnap nagyon ügyesen harcoltál. Erős ellenfél voltál.
- Kösz. Hát te sem voltál gyenge.
- Nem megyünk reggelizni? Én már nagyon éhes vagyok.
Elindultunk az asztalhoz. Ma is mindenféle étel ki volt rakva. Miután jóllaktunk, mentünk is edzeni.
- Na akkor most csak hárman mennek futni, a többi megy az edzőterembe. Mivel tegnap Yoh kétszer megállt pihenni, Treyt az étteremből kellett kihúzni és Rio végig csak a hajával foglalkozott ezért most ti 30km-t fogtok ma lefutni. – osztotta ki Anna a munkákat
- Honnan tudtad meg? – kérdeztem
- Én mindent tudok. Még azt is, hogy Te és Len futottátok le normálisan a 20km-t. Ezért ti kezditek az edzőteremben és miután a többiek lefutották a 30km-t, utána fogtok 20km-t futni. Van ellene kifogás? – senki sem mert ellenkezni
Néztük ahogy kifutottak a kapun és utána mi is mentünk az edzőterembe. Anna végig ott állt felettünk és nézte, hogy mit hogyan csinálunk. Miatta vagy kétszer újból kellett kezdenem a felülést, Lennek meg a fekvőtámaszt. De Len nem vitatkozott, szinte meg se kottyant neki. Igaz elég izmos a karja, de hát kétszáz fekvőtámasz+ a többi. Miután a fiúk visszatértek a futásból, helyet cseréltünk. Volt egy olyan pillanat mikor le akartam ülni, de Len rám szólt, hogy Anna úgyis meg fogja tudni és akkor holnap még többet kellesz futnom. Igaza volt. Futás közben nem sokat beszélgettünk, nem valami bőbeszédű. De azért elmesélte, hogy vele mi történt a nagybácsikájával kapcsolatban és még azt is megtudtam, hogy van neki egy nővére, aki egy doshi.
Miután visszaértünk, akkor elmentünk vacsorázni, beestem az ágyamba és csak reggel arra ébredtem fel, hogy valaki dörömböl az ajtómon. Anna volt az. Gyorsan kikiabáltam, hogy már fel vagyok, csak öltözök. Természetesen még mindig az ágyban voltam. Ramani volt olyan kedves, hogy vízsugárral felébresztett. Felöltöztem és elmentem enni, aztán kezdődött az edzés. Egy héten keresztül mindig ugyan ez történt. Reggeli, futás, edzőterem, vacsora és alvás. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
